Vendégházunk a Börzsöny hegység északi lábánál fekvő faluban, Kemencén található.
A falu a hegységből eredő patak partján terül el. Vendégházunktól gyalog 2 percre található a Kemencei
kisvasút végállomása.
Királyháza (Börzsöny)
A Kemence-patak völgyében
Királyháza nevét Mátyás királyról kapta, akinek kedvelt vadászterülete volt ez a vidék. Később más
főúri méltóságok is szívesen vadásztak erre; a közeli hegyek között ejtette el ezredik
szarvasbikáját József főherceg 1909. szeptember 24-én.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településrész 1 lakását összesen 1 fő lakta. Ezen kívül 3
nem lakott üdülő található Királyházán.
Drégely vára
1258 előtt épült
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra,
a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király
parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány
nemzetség.
Honti-szakadék
Kiemelt látnivaló a Szurdokvölgy
A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori
ősállatmaradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva.
Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.
Hont -az egykor jelentős Hont vármegye névadó községe- a Börzsöny-hegység északi lábánál található,
az Ipoly folyó szomszédságában, 2.5 km-re a szlovák határhoz.
Csóványos kilátása
Gyönyörű kilátás
A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa[2] 938 méteres magasságával,[1] míg Magyarországon a
20. magassága szerint. Pest és Nógrád megye határán fekszik, Pest megyének legmagasabb, Nógrád
megyének a második legmagasabb pontja.
A Csóványos a Magas-Börzsöny része, földtörténetileg egy a miocén korban működő, 18-19 millió évvel
ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja. Az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett. A
negyedidőszakban, amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete
kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti
erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat, például a Kőkorsót.
